Beszámoló a 26. fordítástudományi konferenciáról
Az OFFI Zrt. 2024. március 22-én Minőségi és versenyképes nyelvi közvetítés a közszférában címmel az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékkel közösen nemzetközi konferenciát szervezett. A konferencián köszöntőt mondott Németh Balázs miniszteri biztos, az OFFI Zrt. vezérigazgatója, aki köszöntőjében tolmácsolta Tuzson Bence igazságügyi miniszter üdvözlő szavait, majd külön köszöntötte a konferencia előadóit, akik az USA-ból, Svédországból, Ausztriából, Romániából, Szlovákiából és Szerbiából érkeztek hazánkba. Kiemelte, hogy 2024-ben e konferencia keretében emlékezik meg a szervezet a 155 éves állami fordítószolgálat működéséről, és rámutatott arra, hogy az elmúlt 155 esztendő történései összességében hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar igazságügyi szakfordítás hagyományai fennmaradjanak, miközben a szervezet mindig megtalálta a megoldásokat az adott korok fordítóipari kihívásaira. Előadásában kiemelte a közfeladat-ellátási fókuszt, és azt, hogy napjainkban az OFFI modern szervezetté vált. Beszédében az OFFI Zrt. jövőképét érintően elmondta, hogy a szervezet rendelkezésére álló kompetenciák hatékonyabb állami kiaknázására törekszik.
Az OFFI szakmai vezetője, dr. Szoták Szilvia visszaemlékezett a 2019. évi jubileumi konferenciára, amelyre a Parlament Felsőházi termében került sor, majd ismertette az elmúlt öt év innovatív megoldásait. Kiemelte a megújult gyakornoki és mentori programot, a IUSTerm jogi és terminológiai adatbázis bővítési terveit és integrálását a fordítói folyamatba, a CAT-eszközök használatának innovációját és a sablonizálási folyamat automatizációját. Rámutatott arra, hogy ezek az innovatív folyamatok együttesen a minőségi munkavégzést támogatják. Kitért a Lektorátus belső szakmai képzéseire, valamint a Szegedi Tudományegyetemmel közösen fejlesztett OFFI-specifikus e-learning kurzus hasznosíthatóságára a fordítóképzésben.
A konferencián plenáris előadást tartott Henrik Nilsson, az Európai Terminológiai Társaság (European Association for Terminology, EAFT) elnöke. Előadásában bemutatta az EAFT tevékenységét és céljait. Prezentációjának fókuszában a terminológia és a (nyelvi) közvetítés viszonya állt. Kiemelte, hogy a közvetítésben a hangsúly a kultúrák közötti megértés elősegítésén van. A szövegszintű közvetítés (fordítás/tolmácsolás) mellett beszélni kell a fogalomszintű és kommunikációs közvetítésről is – a terminológia pedig a közvetítés kikerülhetetlen eszközeként itt kapcsolódik be a folyamatba: beszélhetünk terminológiaközvetítésről és terminológiai közvetítésről. Előbbi a rétegei szerint lehet nyelvek között, szakértők és laikusok között és tárgykörök között megvalósuló. Utóbbi pedig szakértők egymás közötti kommunikációjában, emberek és gépek, illetve gépek és rendszerek viszonylatában bizonyul kulcsfontosságúnak. E koncepciók tisztázását követően áttért a terminológus, a terminológiai közreműködő és a fordító-terminológus szerepére, reflektálva a fordításorientált terminológia megkerülhetetlenségére. Ezzel kapcsolatban bemutatta a fordításorientált terminológiai munka gyakorlatban alkalmazott lépéseit és a résztvevőkre háruló ezzel kapcsolatos felelősséget, valamint az elvárt kompetenciákat. Következtetése: a minőségi, megbízható fordítás elengedhetetlen összetevője a terminológiai szemlélet és módszerek alkalmazása a munkafolyamatban. A terminológus katalizátor, közvetítő, facilitátor.
Barbara Heinisch (Bécsi Egyetem, Fordítástudományi Központ) A ChatGPT-ben rejlő lehetőségek kiaknázása a fordítás és a terminológia oktatásában című előadásában a különböző nyelveken nem egyforma minőséget nyújtó ChatGPT fordításcélú hasznosítási módjairól nyújtott rövid áttekintést. Meglátásai szerint a ChatGPT ihlet merítéséhez eszközként bevethető a fordítások stilisztikai feljavítására, a szinonimák megtalálására, a hibák kiszűrésére, a kontextus keresésére, a szöveg egyszerűsítésére és összefoglalására. A terminológia oldaláról alkalmazását említésre méltónak találta például a terminusok magyarázatára, a terminusalkotásra és -kivonatolásra, a tárgykör beazonosítására és a fogalmi háló létrehozására. Ugyanakkor hátrányként merült fel a terminológia oktatása területén, hogy a ChatGPT nem minden esetben ad megbízható találatokat, és a hallgatók a megfelelő szakmai kompetencia hiányában általában nem képesek a terminusra adott definíciók helyességét megítélni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Bécsi Egyetem az oktatók munkájának támogatására egy online is elérhető kézikönyvet jelentetett meg a mesterséges intelligencia használatáról.
Arle Lommel, az amerikai CSA Research piackutató intézet vezető elemzője A fordítás hitelessége a mesterséges intelligencia korában című előadásában a mesterséges intelligencia és a hitelesség fogalmát, valamint ezek kapcsolatát járta körül. A MI fogalmát azokra a neurális technológiákra korlátozta, amelyek nagymennyiségű tanítóanyagból vonnak le következtetéseket, és az emberi viselkedést utánozzák ez alapján. A hitelesség alatt pedig leginkább a hűséget és a pontosságot értjük, vagyis a fordítás ugyanazt mondja ki ugyanúgy, a forrásszöveg és a szerző szándéka szerint. A fordítás hitelessége a fordítás céljától függ. Egy adott fordítási problémára sokféle hiteles megoldás lehetséges, de bármilyen MI-technológiát is használunk, az továbbra is az emberi fordító feladata és felelőssége, hogy letegye a voksát valamelyik megoldás mellett. Az előadó szerint idővel új munkafolyamatok fognak kialakulni a nyelvi iparban, amelyek ötvözik az emberi és a gépi tevékenységet. Meglátása szerint a hitelesség kérdése a mesterséges intelligencia számára értelmezhetetlen fogalom.
Sárosi-Márdirosz Krisztina, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a romániai hivatalos fordítás ügymenetét ismertette. A romániai hivatalos fordítók jogállását az 1997. évi 178. sz. törvény szabályozza, a hivatalos fordítói státusz megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket pedig a 2016. évi 76. sz. törvény módosította. Előadásában ismertette, hogy a jogszabályi rendelkezések értelmében fordítói engedélyt az kaphat, aki bölcsészettudományi karon idegennyelv-szakon végzett, az adott idegen nyelvre pedig az, aki a romántól eltérő anyanyelvén tett érettségi vizsgát (például magyar vagy német kisebbségi líceumban) és sikeres fordítói vizsgát tett a bukaresti Kulturális Minisztériumban. A fordítói engedélyt minden esetben az Igazságügyi Minisztérium adja ki. Számos szakterületen lehet fordítói engedélyt szerezni, a jogi szakterületre azonban csak eredményes fordítói vizsga birtokában. Különbséget kell tenni a hivatalos és a hitelesített fordítás között.
Szabómihály Gizella (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem) A hiteles fordítás és a hites fordítók helyzete Szlovákiában című előadásában bemutatta, hogy a szlovákiai hites tolmácsok és fordítók jogállását az igazságügyi szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról szóló 382/2004. sz. törvény, valamint ennek végrehajtásáról szóló 228/2018. IM rendelet szabályozza. Az előadó kitért a hiteles fordítás gyakorlatára, miszerint Szlovákiában csak az IM által vezetett névjegyzékben szereplő szakember készíthet hiteles fordítást. A névjegyzék nyilvános, tartalmazza a fordítók nevét, lakóhelyét, nyilvántartási számát, munkanyelveit, a névjegyzékbe való felvétel idejét és kötelező felelősségbiztosításának adatait. A fordító az általa készített fordításokról elektronikus naplót vezet, amelyre az IM honlapjáról lehet belépni.
Lulić Emil, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács hivatalvezetője a hiteles fordítás szerbiai kihívásairól tartott előadásában arról számolt be, hogy a fordítók Szerbiában is hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint a környező országokban, amelyek ugyanakkor ismeretlenek Magyarországon. Kihívást jelent számukra többek között a fordítói státusz megfelelő szabályozásának hiánya (az idevágó szabályozást egyetlen szabályzat, a 2010-ben elfogadott, az állandó bírósági tolmácsokról szóló szabályzat képezi), a meglévő szabályzat pontatlansága a fordítók és tolmácsok megkülönböztetése és a díjazási tételek leírása szempontjából, valamint a fordítók hatáskörének megoszlása. A helyzetet tovább nehezíti a fordítókról vezetett két külön nyilvántartás megléte, a tudásellenőrzés követelményeinek rendszere, illetve a minőség-ellenőrzés ad hoc jellege.
Varga Zsolt, az OFFI Zrt. német lektora A bírósági tolmácsolás és a hiteles fordítás Ausztriában címmel megtartott előadásában elsőként áttekintette a fordítással/tolmácsolással kapcsolatos történeti és jogtörténeti mérföldköveket, majd bemutatta a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Az Általánosan Felesketett és Bíróság Által Tanúsított Osztrák Tolmácsok Szövetségét 1920. szeptember 17-én alapították Ausztriában. Ismertette az „általánosan felesketett” bírósági tolmács fogalmát, miszerint a bírósági tolmácsot hivatalba lépésekor egyszeri alkalommal felesketik minden olyan eljárásra, amelyben tolmácsként fog eljárni, ellentétben az egyszeri alkalommal felesketett tolmácsokkal, akiket – kivételes esetekben – csak egy bizonyos eljárásra esketnek fel. A jogszabály 1999. január 1-jei módosításával az általános felesketés kiegészítéseként bevezetésre került a „bíróság általi tanúsítás” fogalma, amely arra utal, hogy olyan tolmácsról/fordítóról van szó, aki szakmai képesítésének igazolása céljából minőségbiztosítási eljáráson esett át.
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte Szoták Szilvia vezetésével, amelyen a fordítóipar aktuális kihívásairól esett szó, köztük a MI-alapú megoldások hatásáról, valamint a MI és minőségpolitika viszonyáról. A beszélgetésben részt vett Grosser Tamás társelnök (MFTE), Bán Miklós elnök (Proford), Beták Patrícia elnök (SZOFT) és Nagy Levente Péter lektor (OFFI).
A nap két könyvbemutatóval zárult: elsőként a Tamás Dóra Mária szerkesztésében megjelent Terminológiastratégia és jogi alapterminusok holland, orosz, spanyol és portugál nyelven című kötet, majd a Klaudy Kinga, Robin Edina, Seidl-Péch Olívia által szerkesztett Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II. című kötetről beszélgettek a szerzők, köztük Kántor Faragó Márta (DE), Sermann Eszter (SZTE), Palásthy György Miklós (OFFI), Tamás Dóra Mária (OFFI), illetve Klaudy Kinga (ELTE), Seidl-Péch Olívia (ELTE), Lesznyák Márta (SZTE), Fóris Ágota (KRE) és Bakti Mária (SZTE).
Köszönjük Mindenkinek a részvételt. Reméljük, a jelenlévők értékes és hasznosítható információkkal tértek haza.
